120Hz vs 144Hz: Mi a különbség?

 120Hz vs 144Hz: Mi a különbség?

Michael Perez

A piacon voltam egy játékmonitor piacán, hogy frissítsem azt, amit a játék PC-mhez használtam, és egy jó monitort akartam, amely a legjobb a versenyszerű játékhoz.

Tudtam, hogy a magas képfrissítési frekvencia jelentősen segít, de két képfrissítési frekvenciát láttam a leggyakoribbnak, a 120Hz-et és a 144Hz-et.

Azt szerettem volna tudni, hogy van-e különbség a két árfolyam között, és hogy megéri-e az árugrás 120-ról 144-re.

Körbekérdeztem néhány játékfórumon és olyan helyeken, ahol tudtam, hogy a versenyjátékokat játszó emberek gyakran megfordulnak, és végeztem némi saját online kutatást, hogy többet tudjak meg.

Több óra elteltével elég információt gyűjtöttem össze, és a legjobb képet kaptam arról, hogy mennyire különbözőek ezek a frissítési sebességek, és hogy számítanak-e.

Ez a cikk összegyűjti az összes megállapításomat, hogy könnyen megértse a két frissítési arány közötti árnyalatokat, és megalapozott döntést hozhasson, hogy bármelyik mellett döntsön.

A 120 és 144 Hz közötti egyetlen valódi különbség mennyiségi, és csak akkor veszi észre a különbséget, ha aktívan keresi. A képkockaidő, a képkocka sebesség és a frissítési frekvencia mind hozzájárulnak a 120 Hz-en vagy 144 Hz-en nyújtott élményhez, így ez a számítógép egyéb hardverétől is függ.

Olvasson tovább, hogy megtudja, milyen árnyalatai vannak a magas képfrissítési frekvenciának, mikor érdemes magas képfrissítési frekvenciájú monitort választania, és miért számít bizonyos esetekben a képfrissítési idő is.

Mi a frissítési sebesség?

Minden monitor és kijelző a tartalmát a képernyő gyors frissítésével és frissítésével jeleníti meg, mint ahogyan egy film vagy videó a mozgás illúzióját kelti.

A kijelző vagy monitor frissítési sebessége az a szám, ahányszor egy másodperc alatt frissül a kijelző, hogy új képet jelenítsen meg.

Ezt a frekvenciát hertzben (Hz) mérik, ami a frekvencia szabványos mértékegysége bármely fizikai mennyiség esetében, az új kép kirajzolásához szükséges időt pedig milliszekundumban mérik.

A frissítési sebesség teljes mértékben a monitortól függ, és nem számít, hogy milyen számítógépe van, mivel a monitor fedélzeti vezérlője frissíti a képernyőt.

Ha olyan operációs rendszert használ, amely támogatja ezeket a képfrissítési frekvenciákat - és szinte minden operációs rendszer támogatja -, akkor bármilyen számítógépen használhat nagy képfrissítési frekvenciájú monitort.

Minden kijelző többé-kevésbé a megadott értéken tartja a frissítési frekvenciát, de néhányat egy kicsit túlhajtva magasabb frissítési frekvenciára lehet állítani.

Bár ez kockázatos, és nem biztos, hogy minden kijelzővel működik, és tartósan károsíthatja a monitort.

Hacsak nem mondja meg kifejezetten a kijelzőnek, hogy a beállítások menü segítségével a maximálisan elérhetőnél alacsonyabb frissítési frekvencián fusson, akkor mindig a maximális frissítési frekvencián fog futni.

Frissítési sebesség vs. képkocka sebesség

Egy másik tényező, amelyet a játékosok általában figyelembe vesznek, az a framerate, vagyis az, hogy a számítógép egy másodperc alatt hány képkockát képes kiadni egy renderelt játékból.

Minél magasabb, annál jobb, általában ez a helyzet, a magasabb képkockasebesség simább élményt nyújt, míg az alacsonyabb képkockasebesség dadogást vagy lagot okoz.

A magas, 100 képkocka/másodperc vagy annál magasabb képkockasebesség általában követelmény az olyan versenyképes többjátékos játékokhoz, mint a Valorant vagy Apex legendák , és mivel az előbbi könnyebb a hardverre nézve, általában 120 és afeletti képkockasebességeket látunk.

Az alkalmi játékok esetében azonban a 60 vagy akár a 30 képkocka/másodperc is elég ahhoz, hogy élvezhesd a történetet és a világot, és ennek eredményeképpen a legtöbb grafikailag intenzív és filmszerű videojáték ilyen képkockasebességgel ideális.

Most, hogy megértettük, mi a képfrissítési sebesség és mi a képkockasebesség, tudjuk, hogy mindkettő független egymástól, ahol az előbbi a használt monitortól, az utóbbi pedig a CPU és a grafikus kártya minőségétől függ.

Ez a két mérőszám azonban jobban összefügg, mint gondolnád, és az első ok azzal függ össze, hogy a játékok hogyan kerülnek megjelenítésre a számítógépen.

A grafikus kártya képkockánként dolgozza fel a játékot, és azt megjelenítésre elküldi a monitornak, a monitor pedig másodpercenként 60 vagy több alkalommal frissíti a képernyőt.

A monitor csak olyan gyorsan képes megjeleníteni, amilyen gyorsan a grafikus kártya információt küld neki, így ha a kártya nem küld olyan gyorsan információt, mint amilyen gyorsan a monitor frissíteni tud, akkor nem fogja tudni teljes mértékben kihasználni a monitor frissítési sebességét.

A keretidő tényezővé válik?

Van egy rejtett szempont is, amelyet a legtöbb játékos nem igazán vesz figyelembe, amikor a framerátáról és a frissítési sebességről beszélünk, ez pedig a frametime.

A keretidő az az idő, amíg egy képkocka a képernyőn marad, mielőtt a következő képkocka számára törlődik, vagy két különböző képkocka között eltelt időként is definiálható.

Mivel a grafikus kártya magas képfrissítési sebességgel renderel, ezt a képfrissítési időt a lehető legalacsonyabban kell tartani, hogy a lehető legtöbb képkockát juttassa el a kijelzőre.

Az ideális képkockaidő egy 120 Hz-es monitor esetében 8,3 milliszekundum, míg egy 144 Hz-es monitor esetében 6,8 milliszekundum.

A nagy képfrissítési frekvenciájú monitor optimális kihasználása érdekében maradjon ezen idők alatt.

Hogyan használhatja ki a magas frissítési arányokat?

Ahhoz, hogy a legtöbbet hozd ki a nagy képfrissítési frekvenciájú monitorból, olyan számítógépre lesz szükséged, amelynek jó processzora elég gyors ahhoz, hogy a játék összes rendszeréről - a grafikus részen kívül - mint például az AI és a játék logikája, gyorsan feldolgozza és továbbítsa az információkat.

Olyan grafikus kártyára is szükség van, amely képes a játék grafikus részét magas képkockasebességgel megjeleníteni.

Általában ajánlott, hogy az optimális teljesítmény érdekében a képfrissítési sebesség megegyezzen a frissítési sebességgel.

Mivel a számítógép ugyanolyan sebességgel dolgozza fel az információkat, mint amilyen gyorsan a kijelző frissíteni tudja a képernyőt, az egész folyamat optimálissá válik.

Ha a képkockasebesség lecsökken, előfordulhat, hogy a képernyő szakadozik, amit a játék beállításaiban a Vertical synchronization vagy V-sync bekapcsolásával lehet megakadályozni.

A V-szinkronizálás a játék képkockasebességét úgy korlátozza, hogy az megegyezzen a frissítési frekvenciával, és segít a monitornak a fogadott információk ellenőrzésében.

Az újabb monitorok támogatják a változó frissítési frekvenciát, amely két formában, az Nvidia G-Sync és az AMD FreeSync formájában érhető el.

Ez a technológia aktívan változtatja a monitor frissítési frekvenciáját, hogy az megfeleljen a játszott játék képkockasebességének egy meghatározott tartományon belül, amely nem haladhatja meg a monitor által támogatott maximális frissítési frekvenciát.

Ez jelentősen csökkenti a képernyő szakadását, és nem korlátozza a grafikus kártya teljesítményét, ellentétben a V-Sync-kel, amely szándékosan csökkenti a teljesítményt, hogy csökkentse a játék képkockasebességet.

120Hz vs. 144Hz

A 120 és 144 Hz között mindössze 24 Hz különbség van, és ennek következtében a különbség az esetek túlnyomó többségében alig észrevehető.

Lásd még: A Wi-Fi-tulajdonosok láthatják, hogy milyen webhelyeket látogattam meg inkognitóban?

Csak azokban az esetekben, amikor sokat mozgatod az egeret a játékban, fogod észrevenni a különbséget, és még akkor is elég kicsi a különbség ahhoz, hogy ne legyen jelentős a különbség.

Lásd még: HDMI MHL vs HDMI ARC: magyarázat

Vegye figyelembe, hogy a 60 Hz-ről 120 Hz-re való váltás észrevehető lesz, minden vajsima lesz, különösen a gyors mozgások és a rendszeres asztali használat során.

Mielőtt 120 vagy 144 Hz-es monitort vennél, győződj meg róla, hogy a rendszered képes-e ezeket a képkockákat kiadni, legalábbis azokban a többjátékos versenyjátékokban, amelyekkel általában játszol.

Győződjön meg róla, hogy a grafikus kártyája legalább 120 vagy 144 képkocka/másodpercet tud átlagosan és állandóan kiadni az Ön által játszott játékokban.

Csak ezután döntsön a 120 és 144 Hz-es monitorok között, ahol egy kisebb teljesítményű számítógéphez a legjobb egy 120 Hz-es monitor, egy nagyobb teljesítményű, 144 képkocka/másodperc sebességű számítógéphez pedig egy 144 Hz-es monitor illik.

Ez biztosítja, hogy a kijelződ minden egyes alkalommal frissítse a grafikus kártyád által a képernyőn előállított minden egyes képkockát.

Szükségem van magas frissítési sebességre?

A nagy frissítési frekvenciájú monitorok alapvető célja, hogy vizuálisan a lehető legsimábbá tegyék a játékélményt, és csökkentsék a rázkódást, amely akkor jelentkezik, amikor elfordítja a karakterét, vagy körülnéz a játékban.

Segít a gyorsabb reagálásban is, mivel a magasabb képfrissítési frekvencia némi előnyt jelent a mozgás gyorsabb észlelésében.

Mindezek az előnyök csak azok számára hasznosak, akik versenyképes többjátékos játékokat játszanak, és ha nem tartozol közéjük, akkor csak az asztali számítógép használatakor éreznéd a nagy különbséget, és nem alkalmi játékok közben.

Bár látni fogja a különbséget, nem biztos, hogy megéri több pénzt költeni egy magasabb képfrissítési frekvenciájú monitorra, ha nem használja ki a benne rejlő lehetőségeket.

De a legtöbb játékos laptop és monitor amúgy is magas képfrissítési frekvenciával rendelkezik, így ha játékmonitort szeretne, akkor 144 Hz-es panellel fog rendelkezni, függetlenül attól, hogy szeretné-e az extra képfrissítési frekvenciát.

Az újabb konzolok, például a PS5 és az Xbox Series X támogatják a 120 Hz-es monitorokat és tévéket, és néhány ügyes, menet közbeni beállítási finomhangolással ezek a konzolok képesek elérni a bűvös 120 képkocka/másodperc számot, hogy megfeleljen a frissítési sebességnek.

Konzolok esetében érdemes megfontolni egy olyan tévé vagy monitor beszerzését, amely legalább 120 Hz-et támogat, amivel a legtöbb felső- és középkategóriás tévé és monitor egyébként is rendelkezik.

Ne feledje, hogy a 120 Hz-es panelek olcsóbbak, mint a 144 Hz-esek, és ennek megfelelően válassza ki a monitorát.

Végső gondolatok

A jó grafikus kártya és a nagy teljesítményű számítási hardver mellett a versenyképes játékosoknak még egy dologra van szükségük: gyors és megbízható internetkapcsolatra.

A nagyobb, 100-300 Mbps sebesség mindig jó, ha a lehető legjobb élményt szeretnénk nyújtani az online játékok során.

A nagy sebességű kapcsolatok csökkentik a csomagvesztés esélyét, és csökkentik a késleltetési időt, vagyis azt az időt, amíg egy üzenet eléri a játék szerverét, és az visszaérkezik hozzád.

Kapcsolja ki az olyan funkciókat, mint a WMM, amikor játszik, hogy a játék szerveréhez való kapcsolódást előnyben részesítse, amikor az az útválasztón keresztül halad.

Ön is élvezheti az olvasást

  • Jók-e a hálós routerek a játékhoz?
  • A legjobb Mesh Wi-Fi routerek játékhoz
  • Jó-e az Eero a játékhoz?
  • NAT-szűrés: Hogyan működik? minden, amit tudnia kell
  • A Google Nest Wi-Fi jó a játékhoz?

Gyakran ismételt kérdések

Elég a 120 Hz a játékhoz?

A 120 Hz-es frissítési frekvenciájú kijelző elegendő a versenyképes szintű játékhoz, bár a 144 Hz némi előnyt jelent.

Győződjön meg róla, hogy a grafikus kártyája eléri a 120 képkocka/másodpercet, és tartsa fenn, hogy a frissítési sebességet teljes mértékben kihasználja.

A 120 Hz jobb, mint a 144 Hz?

Objektíve a 144 Hz-es panelek jobbak, mint a 120 Hz-esek, mivel 24 Hz többletfrekvenciát biztosítanak.

Használat közben azonban a különbség nem annyira észrevehető, hacsak nem próbálod meg észrevenni a különbséget.

Hány Hz-re van szükséged a játékhoz?

Egy 60 Hz-es monitor bőven elegendő az alkalmi és könnyű többjátékos játékokhoz.

De ha többnyire olyan többjátékos, versenyképesebb játékokat játszol, mint a Valorant , 120 Hz-es vagy 144 Hz-es frissítési frekvenciával rendelkező monitor.

Mi a legjobb felbontás játékhoz?

Vizuálisan a legjobb felbontás játékhoz jelenleg az 1080p vagy 1440p.

A grafikai technológia fejlődésével olyan grafikus kártyákat kapunk majd, amelyek elég feldolgozási teljesítményt nyújtanak a 4K felbontású kimenethez.

Michael Perez

Michael Perez technológia-rajongó, aki mindenhez ért az okosotthonokhoz. Számítástechnikai diplomával több mint egy évtizede ír a technológiáról, és különösen érdekli az intelligens otthonok automatizálása, a virtuális asszisztensek és az IoT. Michael úgy véli, hogy a technológiának meg kell könnyítenie az életünket, és idejét a legújabb okosotthon-termékek és -technológiák kutatásával és tesztelésével tölti, hogy segítsen olvasóinak naprakészen maradni az otthoni automatizálás folyamatosan fejlődő tájáról. Amikor nem a technológiáról ír, Michael túrázva, főzve vagy a legújabb okosotthon projektjén bütyköl.